Rovat: Akad�mikus orvosl�s Alrovat: Orvosl�s Amiben k�l�nb�z�nk: A f�rfiak �s n�k agya A legerog�nebb z�na az agyunk, �s a f�rfi-n�i agy k�l�nbs�geinek a felder�t�se nemi viselked�s�nk meg�rt�s�hez seg�t hozz�. K�l�nb�z�k�ppen �szlelj�k a dolgokat, �s m�st tartunk fontosnak abban, amit �szrevesz�nk. Az agyunk m�sk�ppen "szervez�d�tt". Mindannyian k�zd�nk valamif�le el��t�lettel. Az viszont k�ztudom�s�, hogy a n�k csakugyan nem tudnak olyan j�l t�rk�pet rajzolni, viszont jobban olvasnak a jellemekben. Fejlettebb a k�pzel�erej�k, �s ez�rt egy olyan probl�m�t, amely megoldhatatlannak l�tszik, jobban kezelnek, mint a f�rfiak. Az els� m�dszeres vizsg�latot a nemi k�l�nb�z�s�gek ter�n Francis Gatton v�gezte 1882-ben. � figyelte meg, hogy a f�rfiak neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt jobb teljes�tm�nyre k�pesek. Ez l�tsz�lagos ellentmond�snak t�nik az el�bb mondottakkal kapcsolatban. A neh�z feladatok a f�rfiaknak val�k, a teljesen lehetetlenek viszont a n�knek... Felm�r�sek azt a meglep� eredm�nyt mutatj�k, hogy a n�k hall�sa jobb, mint f�rfiak�, valamint, hogy a k�ket el�nyben r�szes�tik a pirossal szemben. Ha a t�rgyakr�l �s elm�leti t�telekr�l van sz�, az agyuk berendez�se folyt�n a f�rfiak ker�lnek el�nybe. A n�k viszont �rz�kenyebbek minden ingerre. Szerkezet�n�l fogva a n�k agya sz�lesebb k�rben fogja fel, �s k�nnyebben tudja �sszekapcsolni az inform�ci�kat, jobban tudja vonatkoztatni �ket, noha az analiz�l�s ink�bb f�rfiakat jellemez, mint n�ket. Ez ut�bbiak kapcsolatteremt�se sokkal fejlettebb �s �gy vel�k sz�letett tulajdons�g, mint az el�bbiekn�l az agresszivit�s. M�sk�nt l�tunk A sz� szoros �rtelm�ben. Amikor a n�ket a macsk�khoz hasonl�tj�k, akkor tulajdonk�ppen ez az �sszehasonl�t�s nem is olyan csacsis�g: a n�k t�nyleg jobban l�tnak a s�t�tben, mint a f�rfiak, de a v�r�s sz�nnek t�bbfajt�j�t k�pesek �rz�kelni. A vizu�lis mem�ri�juk is jobb. A f�rfiaknak sz�kebb a l�t�mezej�k, viszont a m�lys�g�less�g �rz�kel�s�k jobb, �s - ezt mindenki tudja, aki m�r l�tott egy n�t meg egy f�rfit betolatni aut�j�val egy sz�k parkol�helyre - a perspekt�v�t jobban �rz�kelik A f�jdalomhoz val� viszonyunk A n�k �lesebben �s gyorsabban reag�lnak a f�jdalomra, viszont a tart�s, rossz k�z�rzetet �s betegs�get jobban b�rj�k. �ll�t�lag az �zlel�s�k �s a szagl�suk is �rz�kenyebb, �s amikor a hatodik �rz�kre ker�l a sor az is bebizony�tott, hogy a n�k sokkal t�bb olyan dolgot is �rz�kelnek, amellyel szemben a f�rfiak vakok �s s�ketek. Sokszor el�fordul, hogy egy feles�g indulatosan reag�l egy l�tsz�lag semleges mondatra, val�sz�n�, hogy csak kihall ilyenkor valamit, aminek m�sik m�g csak a tudat�ban sincs. Val�sz�n�leg a n�k - r�szben ez�rt - l�tszanak hiszt�rikusnak. Mem�ria A f�rfiak koherens rendszerbe rendezik azokat az inform�ci�kat, amelyek nem szem�lyes jelleg�ek. A n�k agya a f�rfiak�n�l t�bb adatot tud t�rolni - viszont: l�nyegtelen, v�letlen�l begy�jt�tt megfigyel�seket vagy �rzeteket. A csaknem mindenhat� g�nek Tal�n meglep�, de a gyermek nem�t nem egyed�l a g�nek d�ntik el. Tudjuk, hogy a hormonok befoly�solj�k a viselked�s�nket, de vajon azt tudjuk-e, hogy a nem�nk is r�szben is rajtuk m�lik? Genetikai �sszet�tel�t�l f�ggetlen�l a magzat csak akkor v�lik fi�v�, ha a f�rfi nemi hormonok hatnak r�. Erre akkor j�ttek r�, amikor az �r�kl�tt rendelleness�geket vizsg�lt�k. A magzat neme a hatodik h�ten d�l el. Ez a mondat el�g dr�maian hangzik, ha mell�k�pzelj�k mindazokat a mondvacsin�lt vagy val�s�gos konfliktusokat, amelyek jellemzik a nemi szerep�nkh�z f�z�d� viszonyunkat - serd�l�korunk idej�n. Ak�r egy thriller c�me is lehetne: A hatodik h�t, hiszen aligha �l�nk �t enn�l izgalmasabb j�tszm�t, mint �ppen ezt, amit nem tudunk abbahagyni, am�g csak �l�nk.